ÜZENET

„Legyen meg az önfegyelmed arra, hogy megtedd az apróbb dolgokat, melyeket nem szeretsz, azért, hogy életedet olyan dolgokkal tölthesd el, melyeket nagyon-nagyon szeretsz.”

Olvass tovább: https://egycseppidezet.webnode.hu/idezetek/kitartas/

Lejátszáskor nyugodtan állítsd
teljes képernyőre.

A TANÉV RENDJE

FELSŐS ÓRAREND

A 2023/2024. tanév rendje

Felsős felszerelésjegyzék
2023/2024. tanév

Olvasónaplók - felső tagozat
2023/2024. tanév

Kitűnők és Az év alkotói

Digitális iskola. EFOP 3.2.3.-17

DALUNK

e-napló, e-ügyintézés

KÉRJÜK FOLYAMATOSAN TÁJÉKOZÓDJANAK!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ITT

Kapcsolat

Székesfehérvár, Munkácsy M. u. 10.
OM azonosító: 030052

TELEFONSZÁM:
(22) 502 250
(30) 305 3725

E-MAIL:
igazgato.munkacsy@gmail.com

ÉTKEZÉS:
Kálmánné Udvardi Piroska
(70) 669 90 84
(70) 320 75 91
etkezes.munkacsy@szik.szekesfehervar.hu

Fenntartó

Székesfehérvári Tankerületi Központ
Igazgató: Török Szabolcs

8000 Székesfehérvár, Petőfi S. u. 5.

Központi telefonszám: +36-22-795-241
Központi e-mail cím: szekesfehervar@kk.gov.hu

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Adatvédelmi tisztviselő:
Dr. Várnagy Lilla

Iskolaegészségügy

ISKOLAORVOS
Dr. Vajda Marianna
Szfvár, Sarló u. 25/a
22/503-751

VÉDŐNŐ
Baliné Kugler Gyöngyi
+36 20 441 64 45

Iskolai napok:
Hétfő, kedd, csütörtök: 12:00-15:00

Védőnői fogadóóra:
hétfő: 10:00-12:00

Európai Iskolatej Program

Iskolagyümölcs Program

A Nemzeti Iskolagyümölcs - program animációs kisfilmje

HÍRLEVÉL

HATÁRTALANUL

Tudástár

ANGOL NYELV

Digitális kultúra/INFORMATIKA

FIZIKA 7. - FIZIKA 8.

7. osztály

I. TESTEK, FOLYAMATOK MÉRHETŐ TULAJDONSÁGA
1.1. A mérés Alapmennyiségek	Hosszúságmérés története A hosszúság mérése Tömegmérés története A tömeg mérése Időmérés története SI mértékegységek
1.2. A tömeg mérése, a sűrűség 1.2.1. Tehetetlenség 1.2.2.Tömeg	Az emberi test sűrűségének mérése A tehetetlenség
1.3. Az idő mérése
1.4. Összefoglalás
II. TESTEK MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA
2.1. Testek mozgásának jellemzése	Mozgás, pálya, út, elmozdulás
2.2. Mozgások grafikus ábrázolása, egyenletes mozgás
2.3. Egyenletesen változó mozgások	Ejtőzsinór1 Ejtőzsinór2 Szabadesés Szabadesés a Holdon (kalapács és madártoll) Szabadesés a marson, a holdon, … Lejtőn legördülő test mozgása Galilei lejtő Okostankönyv Súlytalanság
2.4. A körmozgás jellemzői
2.5. Összefoglalás	Kahoot! Mozgás_bevezetés Egyenletes mozgás Egyenletesen változó mozgás (bevezetés) Mozgások gyakorlása

III. AZ ERŐ
3.1. Az erő fogalma	Erő és mozgás
3.2. Néhány erőfajta - legismertebb erőfajták	Newton III. törvénye
3.3. Erőmérés. Erő ellenerő. Több erőhatás együttes eredménye. Az erő sebességváltoztató hatása. A súrlódási és a közegellenállási erő. A forgatónyomaték	Erőegyensúly Csúszási súrlódás Tapadási súrlódás Gördülési súrlódás Kétkarú mérleg egyensúlya Emelő egyensúlya1 Emelő egyensúlya2 Emelő eduMedia Gyakorlás
3.4. Munka, teljesítmény, mechanikai energia Az energia fogalma A munkavégzés és a munka A teljesítmény A hatásfok
3.5. Gépek Az egyszerű gépek	Lejtő
3.6. Összefoglalás	Fizikai mennyiségek (Keresztrejtvény) Kahoot1

IV. KÖLCSÖNHATÁSOK
4.1. A nyomás fogalma	Amit a nyomásról tudni kell
4.2. A folyadékok nyomása - hidrosztatikai nyomás	Pascal törvénye I. Hidraulikus emelő I. Hidraulikus emelő II.
4.3. A gázok nyomása - a légnyomás	A légnyomás
4.4. Közlekedőedények, hajszálcsövek	Közlekedőedények I. Hajszálcsövek
4.5. A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye	A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye 3.rész
4.6. A testek úszása, lebegése és elmerülése
4.5. Összefoglalás	A nyomásról tanultak ismétlése (A nyomás összehasonlításásakor mindig az egységnyi felületre ható nyomóerőt vizsgáld!) 1.rész A folyadékok súlyából származó nyomás, a légnyomás 2.rész JAVÍTÓ1 JAVÍTÓ2

V. HŐMÉRSÉKLET, HALMAZÁLLAPOT
5.1. A hőmérséklet mérése A hőtágulás	Hőtágulás - Tananyag Hőtágulás - Gyakorló feladatsor WORDWALL - Hőtágulás kvíz (ÚJ!)
5.2. Hőterjedés	Hőterjedés - Tananyag Hőterjedés - Gyakorló feladatsor WORDWALL - Hőterjedés módjai (ÚJ!)
5.3. Olvadás, fagyás Halmazállapot-változások	Halmazállapot1 Halmazállapot2 - tananyag Halmazállapotváltozások - Gyakorló feladatsor (Bevezetés) Olvadás - fagyás A jég olvadáspontja WORDWALL - Halmazállapot-változások (ÚJ!)
5.4. A párolgás
5.5. A forrás, lecsapódás
5.6. A termikus kölcsönhatás A testek belső energiája. A fajhő Az oldódás nem olvadás! Az égés	WORDWALL - Kölcsönhatások (ÚJ!) A fajhő - tananyag
5.7. Összefoglalás 8b:2023_02_27-03_03 A hőterjedés módjai Halmazállapotváltozások Témazáró feladatsor - minta	Gyakorló feladatsor a 11.14-i javításhoz Az anyag tulajdonságai (ÚJ!) Fizikai vagy kémiai változás (ÚJ!) PREZI: A víz tulajdonságai WORDWALL - A víz (ÚJ!)
VI. A HANG, HULLÁMMOZGÁS A TERMÉSZETBEN
6.1. A hangkeltés
6.2. Hallás, a fül
6.3. A hang terjedése
6.4. A magas és mély hangok
6.5. Hullámok a természetben
6.6. Összefoglalás
VI. A FÉNY
7.1. A fény terjedése és visszaverődése Fényforrások; a fény egyenes vonalú terjedése A fény visszaverődése a sík- és gömbtükörről A sík- és gömbtükör képalkotása
7.2. Gömbtükrök
7.3. A fény törése Fénytörés a domború lencséken	Fénytörés Fénytörés2 Párhuzamos falú lemez Prizma
7.4. Prizmák, lencsék A lencsék képalkotása	Domború lencse (modell) Fénytörés
7.5. A látás, optikai eszközök Az emberi szem és a látás	Hogyan működik a szemünk?
7.6. Színek, légköri jelenségek A testek színe	Fénytörés prizmán - szivárvány
7.7. A fény mint elektromágneses hullám	Fénybontás prizmával Plánparalel lemez
7.8. Összefoglalás
VI. AZ ENERGIA
8.1. Az energia fogalma
8.2. Energiaforrások
8.3. Energiaigények
8.4. Az energiafogyasztás környezeti hatásai
8.5. Összefoglalás

8. osztály

I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK
1.1. Elektrosztatikai jelenségek kísérletek; az elektromos töltés 1. Megdörzsölt műanyag rúd - papírfecni; haj; lufi 2. Megdörzsölt műanyag rúd - megdörzsölt műanyag rúd 3. Megdörzsölt műanyag rúd - megdörzsölt üvegrúd Elektromos alapjelenségek c. VIDEÓ itt 4. A műszálas ruha levételekor gyakran pattogásokat hallunk, sötétben még kis szikrákat is láthatunk. Az egymáshoz súrlódó műszálas és pamut ruhadarabok összetapadnak, vonzzák egymást. 5. Lufikísérletek - PHET szimuláció	Elektromosság szó a gyanta görög nevéből, az elektronból ered. Már a görögök is ismerték a kifejezés mögött megbújó fizikai jelenséget. Thalesz megfigyelte, hogy a gyapjúval megdörzsölt borostyánkő (megkövesedett gyanta) apró tárgyakat: pl. száraz falevelet vagy madártollat voz magához. Azt is megfigyeték, hogy elég hosszú dörzsöléssel szikrát is tudnak pattintani. Ma ezt a jelenséget sztatikus elektromosságnak nevezzük. John T.R.A. Volta Phet szimuláció itt. (Dörzsöld a padlót a lábával!)
1.Elektromos állapot	Bizonyos testek dörzsölés hatására elektromos állapotba kerülnek, feltöltődnek. Töltések okozzák. https://learningapps.org/3826872
2.Elektromos töltés	A testek elektromos állapotát jellemző fizikai mennyiség. Jele: Q; mértékegysége C (coulomb) Kétféle töltés van: pozitív és negatív.
3.Elektromos töltés - MÁR TANULTAD	Mi a magyarázata egy test pozitív vagy negatív töltésének? Tudjuk, hogy minden test parányi részecskékből, atomokból áll. Az atomok is összetettek: pozitív töltésű atommagból és az atommag körül mozgó negatív töltésű elektronokból állnak. Az atommag pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból áll. Egy-egy atomban a protonok és elektronok száma egyenlő, ezért az atom elektromosan semleges.
4.Elektromos kölcsönhatás	Elektromos állapotban lévő testek között jön létre. Vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg.
5.Magyarázd meg!	Ha egy elektromosan semleges testben megváltozik az elektronok száma, akkor a test elektromos állapotba kerül. A negatív elektromos állapotú testben elektrontöbblet, a pozitív elektromos állapotú testben elektronhiány (protontöbblet) van. Ezért van környezetükben elektromos mező. Ha szőrmével megdörzsöljük a műanyag rudat, a szőrme számos elektront elenged, átad a műanyag rúdnak. A szőrme így pozitív, a rúd negatív töltésűvé válik. Az egyik testen dörzsöléssel keletkezett elektrontöbblet okozza a test negatív töltését, illetve a másikon létrejövő elektronhiány okozza a pozitív töltést.
6.Elektromos mező	Elektromos állapotban lévő testek sajátos környezete, amelyen belül észlelhető az elektromos kölcsönhatás.
1.2. Atomok, elektronok; vezetők, szigetelők	Csoportosítsd az itt bemutatott kilenc anyagot áramvezetőképességük szempontjából!
7.Anyagok csoportosítása elektromos vezetés szempontjából	Elektromos vezetőkben könnyebben mozdulhatnak el az elektromos tulajdonságú részecskék: például a fémek, a szén, a csapvíz (sós víz), az emberi test, vizes fa. Szigetelő például az üveg, a műanyag, a porcelán, száraz textil, száraz fa, a desztillált víz. Az elektromos vezetékeket a balesetveszély miatt szigetelő burkolattal látják el. Az elektromos eszközök kapcsolóját és fogantyúját is szigetelőanyagból készítik. Vannak anyagok, melyek sem szigetelőnek, sem vezetőnek nem használhatók. Ilyen például a száraz fa és a papír. (Az anyagok egy más csoportja bizonyos feltételekkel szigetelőként, más feltételek mellett vezetőként viselkedik. Ezeket az anyagokat félvezetőknek nevezik.)
8.Földelés	Ha az a célunk, hogy egy test elektromos állapota megszűnjön, akkor egy vezetőt kapcsolunk a test és a Föld közé. Ezt az eljárást földelés nek nevezzük. Ilyenkor például a többletelektronok a vezetőn át a Földbe vándorolnak, és így a test semleges lesz. A földelésnek balesetvédelmi szempontból nagy jelentősége van, ezért földelik az elektromos eszközök többségét. A villámhárító is ilyen elven működik.
9.Elektroszkóp	Az elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz.
10.Magyarázd meg!	Ha a semleges elektroszkóp tányérjához megdörzsölt műanyag rudat érintünk, a rúdról elektronok vándorolnak át az elektroszkópra. Ilyenkor a fémállvány és a mutató is negatív elektromos állapotú lesz. A közöttük fellépő taszító hatás miatt a mutató elfordul, kitérése az elektroszkóp és a vele érintkező test elektromos állapotát jelzi.
11.Mi történik, ha pozitív töltésű üvegrudat érintünk az elektroszkóp tányérjához?	Ha pozitív elektromos állapotú testtel érintjük meg a semleges elektroszkópot, akkor az elektroszkópról vándorolnak át elektronok a testre. Ilyenkor az elektroszkóp a protontöbblet miatt pozitív elektromos állapotú lesz.
Az elektroszkóp mutatója akkor is elektromos állapotot jelez, ha a megdörzsölt műanyag rudat csak közelítjük a tányérjához. Miért?	A rúd elektromos mezője taszító hatást fejt ki az elektroszkóp szabad elektronjaira, azok egy részét távolabbra taszítja. A tányér tehát pozitív, a fémtartó és a mutató negatív elektromos állapotú lesz. Eltávolítva a műanyag rudat az elektroszkóp közeléből, a mutató kitérése megszűnik. Ez jelzi, hogy az elektroszkópban a szabad elektronok eloszlása ismét egyenletes lett.
12.Elektromos megosztás	Az elektroszkóp fémtestében az elektronok száma állandó, csak térbeli eloszlásuk változik.
13.Elektrosztatika	A fizikának a nyugvó elektromos töltésekkel foglakozó fejezete.
1.3. Mozgó töltések, az elektromos áram Az áramerősség és mérése
14.Elektromos töltés	Az elektromos töltés mértékegységének azért nem egyetlen elektron töltését választották, mert az rendkívül kicsi mennyiség. 1 C töltésből a Földön élő mintegy 6000 millió ember mindegyikére több mint 1000 millió elektron jutna. 6,24 trillió elektron együttes töltése 1 C .
15. Az elektromos áram
16. Az elektromos áram iránya
A technikai áramirány
17. Az áramerősség
1.4. Áramkörök Áramkörök összeállítása; áramköri jelek A fogyasztók soros kapcsolása A fogyasztók párhuzamos kapcsolása https://learningapps.org/4810649 https://learningapps.org/4929017 https://learningapps.org/8033873 https://learningapps.org/7151382 https://learningapps.org/6570040 https://learningapps.org/4757844 https://learningapps.org/4757628 https://learningapps.org/6411954	Az elektromosság és az elektromos áram (genially)
1.5. Feszültség, feszültségmérés
1.6. Ellenállás, Ohm törvénye	Az ellenállás(genially)
1.7. Az áram hatásai
1.8. Összefoglalás	Összefoglalás1

II. AZ ELEKTROMOS ÁRAM
2.1. Az elektromos áram és az emberi szervezet Az elektromos áram hőhatása,vegyi hatása,élettani hatása	Kémiai
2.2. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása https://learningapps.org/4109274
2.3. Áramforrások
2.4. Az elektromos munka és fogyasztás; teljesítmény	Munka, teljesítmény
2.5. A lakás elektromos hálózata	Vezeték ellenállása
2.6. Napjaink elektromos eszközei Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai
2.7. Összefoglalás Az elektromos motor	Összefoglalás 04.24. Az elektromos motor

III. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ
3.1. Állandó mágnesesek, mágneses mező példák Hogyan működik? Hogyan készül?	Zöld járkálás
3.2. Az elektromos áram mágneses hatása Az indukált feszültség és áram	Elektromágnes készítése Elektromágnes Faraday indukciós törvény
3.3. Mozgási indukció, váltakozó feszültség létrehozása Indukciós alapjelenségek A váltakozó áramú generátor MOTOROK és GENERÁTOROK	Faraday laboratóriuma (1831:elektromágneses indukció) elektromos energia -> mozgási energia mozgási energia -> elektromos energia animációk Edison és Tesla A világ legöregebb izzója
3.4. Váltakozó feszültség, váltakozó áram A váltakozó áram hatásai	Tesla Alufólia Tesla-gömb
3.5. Nyugalmi indukció, transzformátor	Nyugalmi indukció
3.6. Az elektromos energia szállítása A transzformátor gyakorlati alkalmazásai Az elektromos hálózat; az energiatakarékosság
3.7. Összefoglalás https://zrinyi-encs.edu.hu/fizika/fizika8/itmakr.html	Összefoglaló (ppt)
IV. NAPRENDSZER
4.1. A Nap és a Hold
4.2. A csillagok
4.3. Bolygók
4.4. A világegyetem
4.5. Összefoglalás
V. KÖRNYEZETÜNK ÉS A FIZIKA
5.1. A Föld fizikai tulajdonságai
5.2. Ami éltet és véd – a Föld légköre
5.3. Meddig bírjuk energiával?
5.4. Energiatakarékosság a háztartásban
5.5. Összefoglalás